Ne sok pénzed legyen, hanem elég!

Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak szerzetesei. Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod! Már nem is a kolostor fenntartására dolgozunk, hatalmas vagyont gyűjtöttünk. Vang nagyúr is megirigyelhetné. Igaz, éjjel-nappal gürcölünk. Na és miért gürcöltök ennyire, jó apát? - kérdezte tőle Lin-csi. Elárulom neked, barátom -kezdte az apát. Azért kell ennyi bambuszfáklyát gyártanunk, mert jó pénzért veszik a városban. A pénz pedig azért kell, hogy meggazdagodjunk, és ne keljen többé dolgoznunk. Alig néhány év, és nem gyötörjük magunkat munkával, csak magunkra figyelünk, teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét - dicsekedett tervével az apát, és máris a gondtalan jövőbe álmodta magát. De Lin-csi haragja felébresztette. Sok munkával sok pénzt keresni a bolond is tud, apát! Nem kell hozzá tudomány! Ráadásul a sok pénz nem gondtalanságot jelent, hanem sok gondot inkább. Ne sok pénzed legyen, hanem elég! Ne sok időd legyen, hanem elég! Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget! De te ezt fel se éred ésszel, jó apát! - kiabálta Lin-csi dühösen, majd csendesen hozzátette: Sajnállak téged, de még inkább szerzeteseidet. Ha arra biztatod őket, hogy szakítsák ketté életüket, először szegény rabszolgák legyenek, majd bölcselkedő gazdagok, lehetetlent kívánsz tőlük. A semmibe nem lehet faszeget verni, apát! Őrültség a terved. Állítsd le a munkát! De Lin-csi sohasem tudta meg, elvetették-e az esztelen tervet a szomszéd kolostorban, abbahagyták-e az értelmetlen gürcölést. Haragjában feléjük se nézett többé. Effélékről az emberek úgyis csak maguk dönthetnek. ~ Su-La-Ce, Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Szingy Street, Németh György Archívum)

Németh György Archívum

megfigyelek, gondolkodom, értékelek; és ha olyan a helyzet, elmegyek, de már nem haragszom ~ németh györgy, egy gyógyszerész feljegyzései (szingy design)

Egy gyógyszerész feljegyzései

Miben hiszek? Nem többen, mint amennyi szükséges. Hiszek a szellemben, a szenvedélyben, az ízlésben, a mértékben, a magasabb és forróbb, emberibb, értelmesebb örömben. Nem hiszek abban, hogy a technika és a civilizáció tobzódásában meg a tudományok szakadékfeltárása közben az élet egy földrengéses területté változott volna. Azt sem hiszem, hogy az emberiség gépiesen rohan a végső megsemmisülés kalandja felé, és közben az ember lába alatt lassan beszakad a Föld. Igaz a megsemmisülés kalandja nem lehetetlen, de nem valószínű. Az embernek van ereje, tehetsége, képessége az élet veszélyes fordulópontjain megállni, a korábbiakat abbahagyni és új módszerrel, elmélettel, gyakorlattal tovább élni. Ez a nagy titok, ebben hiszek! ~ Németh György, Egy gyógyszerész feljegyzései

Egy gyógyszerész feljegyzései

Sok minden lehet ma. Az egész élet egyetlen lehet. Most inkább, mint máskor. Lehetetlen nincs. Felső határ az ember számára alig van. Lehetetlen csak egy van, hogy az ember eleven vágyak nélkül éljen valamilyen fájdalommentes idillben. De az ember számára a vágyak ritkán kielégíthetők, ez a nagy lecke ebben. Tagadjuk meg a vágyainkat? Ezt nem lehet! Bár Buddha szerint: „Aki megtagadja a vágyódást, arról lepereg a fájdalom, mint a vízcsepp a lótuszlevélről.” De Buddha Isten az ember meg vágyódó ember. Talán próbálkozhatnánk a vágyaink megismerésével. Ha a vágyaink igazi természetét feltártuk, a fajdalom akkor sem pereg le rólunk vízcseppként, de valószínű, hogy elviselhetőbbé válik. ~ Németh György, Egy gyógyszerész feljegyzései