Az ember mostanában, amikor már elég sokat tud a
betegségekről hajlamos figyelmen kívül hagyni: a betegség cselekmény, melynek belső
törvényét alig lehet befolyásolni. Gyógyszerek vannak, gyógyítás néha van, néha
nincs, de gyógyulás sokszor előfordul. Az ember viszonya a betegséghez és a
halálhoz egyelőre titok marad. A mai embert szorítja, nyomja a halállal való
szembenézés. Nem is elsősorban a fizikai megsemmisülés, hanem az értelem
elvesztésének tudata nyomasztó. A halál egy vesztes állapot, mert -
valószínűleg - senki sem tudja biológiai életének lehetséges teljességét
megélni. Az ember azt érzi, a halál egy rettenetes korlát, mert nagyon sok
mindent itt kell hagynia még. De nincs joga az embernek a halál ellen
tiltakozni, mert a természet mit is kezdene egy végtelenbe élő, sarjadzó
emberiséggel? Amit emberként követelhetünk a természettől az az irgalmas
(gyors, fájdalomtalan) halál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése