Keressük a soha nem elérhető előrelátást, mely rendezi
életünket, akadályt és lehetőséget úgy csoportosít, hogy végül is, a mi életünk
a mi sorsunk legyen belőle. Amikor a sorsunk alakot kap az időben, ez lehet
kegyelmes, lehet balesetek következményeként tragikus, de talán nem véletlen,
el kell fogadni…
És az is lehet, hogy a sorsunk nem a világban, hanem
személyesen bennük van. Az ember alakítja, csiszolgatja, szüli a sorsát és
mindez független a világ külső esélyeitől, lehetőségeitől… persze ki tudja?
